El kell ismernünk, hogy a műanyag mindenhol körülvesz minket: akár a tengerparton, akár az utcánkban sétálunk, akár az országúton megállunk. Vitathatatlan, hogy a műanyag sok tekintetben hasznos társadalmunk és gazdaságunk számára. De túlságosan nagy az a mennyiség, amelyet mindössze egyszer használunk, utána pedig eldobunk. Ha tiszta strandokat, tiszta óceánokat és tiszta utcákat akarunk látni, ezen változtatnunk kell.
Ma kiadta az Európai Bizottság első eredményjelentését, amely az EU és az egyes tagállamok szempontjából is bemutatja a nem teljesítő hitelekkel kapcsolatos közelmúltbeli fejleményeket. Megállapította Brüsszel, hogy a nem teljesítő hitelek aránya stabilan csökkent, a fedezeti arányok pedig stabilan nőttek 2017 második felében is. A Bizottság tavasszal átfogó intézkedéscsomagot fog előterjeszteni a probléma hosszabb távú kezelésére is.
Új adózási jogszabályjavaslatokat terjesztett ma elő az Európai Bizottság azért, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson a tagállamoknak az áfakulcsok meghatározása és a kkv-k számára kedvezőbb adózási környezet kialakítása terén. Ez azt jelenti, hogy ha átmegy a csomag, onnantól kezdve Magyarországnak már nem kell tételenként egyezkednie az Európai Bizottsággal arról, ha bizonyos termékeknél és szolgáltatásoknál az áfa-kulcsot csökkentené, vagy átrendezné az adott kulcsokhoz tartozó termékek és szolgáltatások körét, csak az államháztartás helyzete lehet ilyen lépések előtt a korlát. Fontos, hogy a ma beterjesztett módosítások csak akkor lépnek hatályba, amikor már ténylegesen megtörténik a végleges uniós áfarendszerre való áttérés.
Az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötését nehéz megcsinálni az uniós alapszerződés keretein belül, a különböző egyéb feltételekhez kötés pedig szintén elég ingoványos talaj - ismerte el az Európai Bizottság költségvetési biztosának szenior tanácsadója az EurActive-nak nyilatkozva.
Az elmúlt 24 óra jelei afelé mutatnak, hogy miközben egyébként is változóban a közhangulat Nagy-Britanniában a Brexitről, az EU 27 tagállama egyre kellemetlenebb (politikai) feltételeket teremt, hogy meg is álljon, illetve vissza is forduljon a brit kilépési folyamat. Ezzel együtt pedig éppen ma hangsúlyozta azt az EU Tanácsának elnöke, hogy a közösség kapui továbbra is nyitva állnak az Egyesült Királyság előtt, ha meggondolnák magukat a kilépést illetően.
Pénzbüntetés mellett jogi felelősségrevonást is szeretne látni abban a magyar ügyben az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF), amelyben korábban összeférhetetlenség mellett nyert el EU-s pénzeket közvilágítási projektekre az Orbán Viktor kormányfő vejének résztulajdonában álló cég, de a magyar ügyészség nem talált gondot, így tavaly már lezárta a nyomozást. Mindezt szokatlan módon a Wall Street Journalnak jelezte ma az egyébként rendre hallgatag OLAF.
A tavalyi kissé 1000 milliárd forint feletti után idén és jövőre is közel 2000 milliárd forintnyi uniós támogatás érkezhet majd Brüsszelből és így érdemben mérséklődik majd az államháztartás pénzforgalmi hiánya, de nem fog eltűnni, noha elvileg ennek kellene bekövetkeznie az EU-s pénzek utólagos megtérítési logikája alapján.
Ma egyszerre hat nyilvános, internetes konzultációt indított el az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós keretköltségvetésről, miután lezajlott a hét elején a témát boncolgató nagy brüsszeli konferencia és ma a témáért felelős uniós biztos is felfedte a tervei egy részét. Utóbbiról külön cikkünk
Úgy tűnik, hogy a hétfő-keddi brüsszeli konferencián csak előcsalogatta a tagállamok véleményét az Európai Bizottság a 2020 utáni uniós költségvetés kereteiről és igyekezett elkerülni a konfliktusokat, aztán a mai uniós biztosi ülés után a büdzsé kidolgozásáért felelős biztos már "páratlanul nyílt és őszinte" utalásokkal felfedte, hogy valójában mit tervez - rajzolódik ki a Bruxinfo összefoglalójából.
Még sosem fordult elő az Európai Unióban, hogy úgy kellett elfogadni a következő többéves keretköltségvetést, hogy közbe ékelődnek az európai parlamenti választások, és a példátlan kihívásra az a jó válasz, hogy jövő tavaszig eldöntik a tagállamok a 2020 utáni büdzsé végső kereteit - szorgalmazta a témáról szóló mai brüsszeli konferencia záró beszélgetésében Günter Öttinger. A költségvetésért felelős uniós biztos szerint ha a Brexit mellett is gyorsan sikerül megállapodni a 2020 utáni büdzséről, akkor az az EU nemzetközi megítélésének és az üzleti szereplőknek is jót tesz, ha viszont ez nem sikerül, akkor az egy év elvesztegetett időt és így kárt okozhat majd 2021-től a tagállamokban. A konferencia tegnapi főbb eseményeiről cikkeink:
A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.
A Lengyelországgal szemben még karácsony előtt elindított jogállamisági eljárásról tárgyal ma Brüsszelben az új lengyel kormányfő Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel és erre időzítve adott egy békülékeny hangvételű interjút ma az ARD német országos közszolgálati televíziónak Juncker. A beszéd uniós támogatásokkal kapcsolatos üzeneteit egy tegnapi konferencián már elmondta Juncker, miszerint nem híve annak, hogy büntetésként a kohéziós támogatásokat csökkentsék, illetve a kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kössék.
Az erősebb Európához nagyobb EU-s költségvetésre van szükség, ezt Magyarország is elfogadja és kész többet befizetni a közös kasszába - foglalt állást a 2020 utáni büdzsé kereteinek kialakításáról szóló mai brüsszeli konferencia egyik panelbeszélgetésében Lázár János. Az eseményről másik cikkünk:
Az eddigi költségvetési tervezési módszer ellenkezőjével kell összeállítani az EU 2020 utáni, 5, vagy 7 éves költségvetését és a felső korlátot meg kell emelni - többek között ezt szorgalmazta egy mai brüsszeli csúcskonferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, csak a modernizálását, ami jó hír Magyarországnak, és a kifizetések politikai feltételekhez (pl. jogállamisági kritériumokhoz) kötése sem jött elő igazán beszédében. Úgy tűnik, hogy az ilyen "árukapcsolást" a (még) német külügyminiszter sem támogatja, de a francia EU-ügyi miniszter igen. A németek a jelek szerint hajlandók többet is befizetni a közös kasszába. A Bizottság várhatóan május végén mutatja be hivatalos javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésre, azután indulnak a kemény viták. A magyar és lengyel álláspontról, illetve egyéb megszólalók javaslatairól ebben a cikkben külön írtunk:
Jövő hétfőn és kedden Brüsszelben rendezik meg azt a csúcskonferenciát, amelyen azt járják körbe, hogy hogyan alakítsák ki a 2020 utáni új uniós költségvetés kereteit, hogy aztán februárban informálisan már az EU állam- és kormányfői is átbeszélhessék ezt, májusban pedig kijöjjön első hivatalos javaslatával az Európai Bizottság. A konferencia programjában egy-egy panelbeszélgetés keretében Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének és Takács Szabolcsnak, a tárca európai uniós ügyekért felelős államtitkárának a nevét is látjuk. Az eseményt élőben lehet majd követni az interneten.
A Varsóval szemben indított uniós eljárás jogtalan, Magyarország ebben az ügyben kiáll Lengyelország mellett - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a TVP lengyel közszolgálati televízióban szerda este sugárzott interjúban. Tegnap Budapesten járt az új lengyel kormányfő, annak apropóján születhetett az interjú.
Egyre több jel és nyilatkozat mutat abba az irányba, hogy megváltozik az évtizedes szigorú német hozzáállás a közös EU-s költségvetés méretéhez, azaz több uniós forrásra van kilátás, de ez nem feltétlenül lenne automatikusan kedvező Magyarországnak - rajzolódik ki abból az évindító anyagból, amit a Financial Times tett közzé.
Rövid, nem kimondottan konfrontatív nyilatkozatot adott ki a lengyel miniszterelnöki hivatal Twitter-fiókjára feltett nyilatkozatában az új lengyel kormányfő azután, hogy az Európai Bizottság ma elindította a 7-es cikkely szerinti eljárást az országgal szemben. A témáról január 9-én tárgyal majd a Bizottság elnökével Brüsszelben. A lengyel kormánypárt illetékesei szerint az egész eljárás politikai indíttatású, míg az ellenzék szerint a jogállam tényleg sérül, és az EU Tanács lengyel származású elnöke is úgy gondolja: egyszerűen nincs igaza a lengyel kormánynak. Ma az is kiderült, hogy a lengyel államfő aláírja azt a két Brüsszel által aláírt törvényt is, amit eddig még nem tett meg.
Példátlannak és elképesztőnek nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Bizottság szerdai döntését, amellyel megindította az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt. Semjén Zsolt azt mondta: a döntés súlyosan sérti Lengyelország szuverenitását és emiatt azt vetítette előre, hogy Magyarország vétózni fog a lengyelek ellen ma elindított 7-es cikkely szerinti eljárás megfelelő szakaszában.
Miután hatályba lépett Lengyelországban a legfelsőbb bírósággal kapcsolatos törvénymódosítás, az előzetes ígéretének megfelelően ma elindította az Európai Bizottság az országgal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárást - jelentette be Brüsszelben Frans Timmermanns első alelnök. Ez példátlan az EU történetében és azt jelenti, hogy a Bizottság, mint az EU-s szerződések őre, úgy látja: az európai uniós alapértékek súlyos és tartós megsértése zajlik Lengyelországban.
Thomas Crooks indítéka még mindig ismeretlen.
Nemzetközi gazdálkodásra 478 pont kellett a Budapesti Corvinus Egyetemen.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
